Róma látnivalók
Amikről már szinte biztosan hallottunk. Nézzük sorban:
– Piazza Venezia: A Capitolium lábánál, a Roman Forumhoz közel található tér nevezetessége a II. Vittorio Emanuele emlékmű.
– Spanyol lépcső – címe: Piazza di Spagna
– Vatikán, Szt. Péter Bazilika …
– Colosseum
– Trevi-kút (Piazza di Trevi) – Szeress bele! 
Én a közeli fagyizóba is beleszerettem.
– Forum Romanum (A Capitolium, és a Palatinus domb között terül el az ókori Róma központja)
– Pantheon (jó állapotú műemlék)
– Piazza Navona: három szökőkút található ezen a téren, köztük Gianlorenzo Bernini remekműve, a híres Fontana dei Quattro Fiumi (A négy folyó szökőkútja), valamint egyéb templomok.
– Sant’Angelo vár / Angyalvár: Nyitvatartás: Kedd – Vasárnap: 09:00-19:00. Október-március: 09:00-14:00. Hétfőnként zárva.
– Katakombák – címe: Via Appia Antica, 110/126 – 00179
– Capitolium / Campidoglio
– Villa Borghese, Galeria Borghese – kastély és park, nagy és szép
– Santa Maria Maggiore bazilika
– Lateráni Szent János bazilika, Rómában a legrégebbi
– Tiberis-sziget / Isola Tiberina
– A Tevere (régi neve Tiberis) folyón, hajó alakú sziget kicsi: 270 m hosszúságú
– Trastevere – 13. kerületben, mediterrán jellegzetességekkel
– Palatinus domb / Palatine: 40 méterrel a Forum Romanum fölött egy híres Róma hét dombja közül, úgy tartják, Kr. előtt 753-ban itt ölte meg Romolus Remust.
– Caracalla termái
– Piazza del Popolo: A tér északi részén az ősi Santa Maria del Popolo templom.
– Quirinale domb: XIII. Gergely pápa építette az itt található palotát
Nyitva-tartási idők, belépőjegyek, Róma kártya, kedvezmények, tömegközlekedés, turista bérletek. Kisebb részben ingyenes, de a nagy tömeg miatt drága belépő árakkal is találkozhatunk. Kombinált jegy: Colosseum, Forum és Palatinus múzeum is van.
Szerintem egy misét megér, két napos járkálás szép időben, nekem ahogy Franciaországban Párizs, úgy Olaszországban Róma a top 10, sőt top 20 település közé se került be pozitív érzésekkel, élményekkel, a fagyi természetesen kiváló volt :).
Róma történelme, nevezetességek felé a múltból útikalauz módjára:
A hagyomány szerint Rómát i. e. 753-ban Romulus és Remus alapította, április 21-én, ami ma is az olasz nemzeti ünnepek sorát gazdagítja. Az ikrekről köztudott, hogy anyjuk Rhea Silvia Vesta-papnő, apjuk maga Mars isten volt. A történelemtudomány szerint i. e. 600-ig földművelő, pásztorkodó közösségek lakták Róma területét, mely urai először a szabin, majd az etruszk királyok voltak. A város fejlődésének történetében Richter nyomán a köztársaság előtti időben négy korszakot különböztetnek meg: a palatinusi Rómáét, a Septimontiumot, a négy regiót és Servius korát. Az első történelmi korszak Róma fejlődésében tulajdonképp az utolsó korszakra tehető, ugyanis a római történelem Servius Tullius király nevéhez fűzi a városnak azt a kibővítését, melynek határát a Servius-féle fal jelöli. E négy időszakban keletkezett a Palatinus és Capitolinus között elterülő Forum és a mellette levő Comitium is. A város falait Servius Tullius építette. A capitoliumi Juppiter-templomot pedig, melyet a köztársaság első évében szenteltek fel, Tarquinius Superbus, etruszk király fejezte be. Utóbbi elűzése után alakulhatott Róma köztársasággá.
A köztársaság korában Róma világbirodalommá fejlődött, politikai hatalma kiterjedésével maga a város is megnőtt. Kiterjedése a Tiberis partjain volt a legjelentősebb. Építészeti emlék ebből a korból kevés maradt ránk, mind a köz-, mind a magánépületek megszenvedték a hosszas polgárháborúkat. A sok tűzvész, mely részint a köztársaság, részint a császárok korában pusztította a várost, szintén felemésztette a köztársaság építkezéseit. A város külső képét Augustus császár változtatta meg teljesen a szervezés új beosztásával, illetve új építkezésekkel. Ő és utódai a város külső képét nemcsak fényes palotáikkal és templomokkal, óriási fürdőkkel (thermae), vízvezetékekkel (aquae), porticusokkal és forumok építésével alakították újjá. Igaz tehát, amit Augustus állított magáról, téglavárost vett át és márványból épültet hagyott utódaira. A városban reformokat is bevezetett, kr. e. 7-ben 14 régióra osztotta Rómát. A Forum helyett immár a Palatinus domb szolgált a város központjaként. I. sz. 54-68 között, Nero császár uralkodása idején a nagy dőzsölés, költekezés korszaka köszöntött a városra, ekkor történt a nagy római tűzvész, Róma felgyújtása is, melyért a keresztényeket tették felelőssé, ki is robbant a keresztényüldözés.
A Colosseumot már Vespasianus császár idején kezdték építeni. Hadrianus császár uralkodása alatt a görög minták követése került előtérbe, Diocletianus idejéből fürdők romjai maradtak fenn, I. (Nagy) Constantinus császár korában pedig számos új bazilika és templom épült. 270-ben Aurelianus császár 19 km hosszú fallal vetette körül Rómát, ez az Aurelianus féle-fal, mely még ma is áll. A császárág korában a sok múzeumon és 28 könyvtáron illetve műgyűjteményen kívül, 80 aranyból, 74 elefántcsontból készült szobor és 35 diadalkapu díszítette Rómát. A várost 410-ben a vizigótok rabolták ki és dúlták fel. 850 után IV. Leó pápa emeltetett új falakat az új keresztény városnegyedek köré, míg a régi Róma legelővé vált, helyén kis falucskák keletkeztek. A 9. században a gazdagabb családok fogtak építkezésekbe. A mélypontot mégis a pápák avignoni rabságának korszaka, az 1308-1377 közötti időszak jelentette. A város életében a reneszánsz hozott igazi fordulatot, Róma újra virágzásnak indult a kereskedelem fejlődése, a pénzforgalom, a hatalom centralizálódása révén. Megszilárdult a pápaság hatalma is, kiépült az adminisztráció. A bíborosok és a régi arisztokrata családok egymással versengtek az építkezések terén, így sorra paloták és templomok emelkedtek. Az épületeken olyan reneszánsz mesterek dolgoztak, mint Michelangelo, Raffaello, Bramante, Cellini.
Az ellenreformáció a világegyház megalapításának célját tűzte ki maga elé, így Rómának a diadalmaskodó katolikus egyház példájává kellett válnia. Ezen igény miatt épült fel a Szent Péter-bazilika, indult meg a Vatikán kiépítése. V. Sixtus pápa tervszerű városfejlesztést kezdeményezett, Róma lakossága túlnőtte Velencéét. A dombok külső pereme kezdett kiépülni s két barokk tér is született ekkor, a Piazza Barberini és a Piazza di Spagna. Róma pompás épületeinek, tereinek, szökőkútjainak kiépítése Borromini és Bernini mesterek nevéhez fűződik. A pápai uralom végének az olasz katonai csapatok betörése vetett véget 1870. szeptember 20-án. A királyság Rómát korszerű fővárossá akarta tenni, hatalmas épületek születtek ennek jegyében. Ekkor szabályozták a Teverét is. Sok antik és középkori értéket eltüntettek, ráépítkeztek, az értékek a föld mélyére kerültek. A marcia su Roma néven elhíresült esemény, 1922. október 28-án történt, amikor is fasiszta csapatok vonultak be a városba. Mussolini a régi Római Birodalmat kívánta feltámasztani, az olasz fővárost a világ csodájának akarta tudni. 1929-ban az olasz állam kiegyezett a Vatikánnal (lateráni egyezmény), a mai Vatikánváros is e dátum óta létezik. Ebben az időszakban kezdték el az új városnegyed, az EUR felépítését, amiért leromboltak 15 templomot, illetve rengeteg középkori ház vált a munkálatok áldozatává.
1940-ben Olaszország is belépett a II. világháborúba. 1943. szeptemberében a németek megszállták Rómát. A szövetségesek 1944. június 4-én űzték ki őket. Róma a II. világháború után ismét rohamos fejlődésnek indult. 1957-ben itt írták alá a szerződést, mellyel megalakult az Európai Közös Piac. 1960-ban a metropolisz adott otthont a XVII. nyári olimpiai játékoknak. A korszak két jelentős befektetést igénylő építkezése volt a Termini pályaudvar és az Olimpiai Stadion felhúzása. 1990-ben Róma ismét a sportvilág eseményeivel tűnt ki, itt rendezték a futball világbajnokságot. 2000-ben pedig a zarándokok városa lett, a Szent Évet II. János Pál pápa nyitotta meg.
Róma történelmi központja, Európa egyik legnagyobb és műemlékekben leggazdagabb történelmi városközpontja, 1980 óta az UNESCO Világörökség része. A mai Róma közigazgatásilag 32 negyedből áll.
Szállás és utazás (repülőjegy) kereséshez egy korábbi blog bejegyzés nyújt segítséget, fórum hozzászólásokat várunk ott.
Képek, fotógaléria kedvcsinálónak:
Az egyéb látványosságok, a kisebb szép épületek és parkok, szórakozóhelyek és sportpályák, foci stadionok is nagyon népszerűek itt, olyan nagy a nyüzsgés, hogy tényleg egy csendes téli hétvégén kell itt járni, ha békés utcaképet akarunk fotózni (pl. hajnalban). Hosszú hétvégékre ajánljuk Rómát, last minute és fapados ajánlatok sora segít, hogy olcsón láthassuk a helyet, ami Örök, és szinte Mindent érint itt Európában. Gyors olasz és luxus éttermek garmadája csábít, nincs az a költőpénz, amit ne tudnánk itt valami finomságra elkölteni, az olasz vendégszeretet jó példáit is megismerhetjük itt, érdemes a útikönyvek és az igényes helyik tanácsait meghallgatni. Aki spórolni akar, az persze béreljen apartmant felszerelt konyhával, és élvezze a tészta, a paradicsom, sajtok, olíva és az olasz sonka stb. páratlan ízvilágát!
A múzeumok, emlékművek és a templomok teljesebb listája angolul: www.rome.info/sights/.
The post Róma látnivalói lista és fórum appeared first on Ezüstszamár: Szállás és utazás blog-fórum.
ű
Gyönyörű és színvonalas kemping, érthetőek a jó vélemények és a függőként visszajáró magyar vendégek is: 
