Genovai úikalauz, tudnivalók, látnivalók és program, esemény ajánló. Az olasz városokra jellemző, hogy lassan fejlődnek, szerencsére hosszú évtizedek óta jó élményt nyújtanak a távolról ide utazóknak, így biztosra mehetünk a kellemetlen meglepetések helyett. Az extra jó meglepetés élményeket elmulaszthatjuk vele, amit az eldugott kis falvak nyújtanak például a Francia Riviérához közel.
// ]]>
A Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál, a gyönyörű Genova-i öbölnél fekszik, Franciaországtól nem messze. Fontos közlekedési csomópont. Milánóból, Torinóból, Pisából és Nizzából autópályán közelíthető meg, de áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok is. Genova az Európai Kultúra Fővárosa volt 2004-ben. Kikötőváros lévén elsősorban feldolgozó ipara jelentős, de a kohászat, gépgyártás, vegy-, és élelmiszeripara is számottevő.
Története
Genova területét a Kr. e. 5. században görögök lakták, de kikötője feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak rombolták le, majd a rómaiak építették újjá, de jelentősége mindeközben csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került jelentéktelen halászati központként. 1100-ra önálló városállam lett, melyet évente választott konzulai vezettek, bár névleg a Német-Római császár fennhatósága, és a genovai püspök irányítása alatt állt. Kereskedelme, a hajóépítés és bankjai tették lehetővé, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság ekkor Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.
Fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Igaz, ez az állapot nem lehetett tartós, előbb a pestis okozott nagy pusztítást a városban, majd a genovaiaknak vereséget kellett szenvedniük Velencével szemben is. Francia, majd milánói uralom alá kerültek, elvesztették Szardíniát és Korzikát is. Genova csak a 16. században virágozhatott fel ismét. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek közt Rubens, Caravaggio és Van Dyck. 1797-ben Napóleon nyomására Genova francia protektorátus lett, 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak ugyan felszabadították magukat, de a Bécsi Kongresszus értelmében a várost Piemonthoz utalták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére. A II. világháborúban a várost a britek bombázták.
Látnivalók, Genova látnivalói
Genova fő nevezetességei közé tartozik a hegyek közt húzódó Régi kikötő, mely a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, ám ez az idők során kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Amerika felfedezésének 500 éves évfordulójára, 1992-ben a régi kikötő helyén egy szórakoztató központot is létesítettek, mely megtartotta régi nevet, a Porto Anticót. A komplexumban található Európa legnagyobb, tengeri élővilágot bemutató akváriuma (Acquario di Genova) gyerekcsalogató cápákkal és delfinekkel, de helyet kapott benne egy nagy tér padokkal, pálmafákkal és a Bigo-val, egy multifunkcionális térdíszítő elemmel, mely emberekkel teli kabint emel a magasba. Találunk itt továbbá yacht kikötőt, multiplex mozit, a Nemzeti Antarktisz Múzeumot, könyvtárat. Sőt a gyerekeknek még játszótér, az eszem-iszomra vágyó turisták számára néhány étterem is akad.
A Régi kikötő mellett emelkedik a 117 méter magas La Lanterna, a világ legrégebbi, máig működő világítótornya. Genova jelképe. Eredetileg egy hegyen állt, de mára ezt már elbontották körüle, így csupán egy szikladarabon egyensúlyozik. 1543-ban építették újjá, mert egy felkelésben megsemmisült. Azóta változatlan formában áll. Fénye tiszta időben 36 tengeri mérföldre világít el.
A Piazza de Ferrari nyüzsgő tere a modern és az ősi Genova találkozási pontja. Északi végében a Carlo Felice Színház, más néven az Opera magasodik, nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Itt találhatjuk azt a házat is, ahol állítólag a város híres szülötte, Kolumbusz Kristóf napvilágra jött. Valamint a Palazzo Ducalét, mely egyike Genova legismertebb épületeinek, 2001-ben itt tartották a G8 csúcstalálkozót. Az épületet eredetileg két palota egyesítéséből alkották meg még a XIV. században. 1981 óta a genovai kultúra épülete, múzeum, információs központ, kongresszus-, és kiállító terem, valamint „átalánydíjas” (all you can eat) étterem is található benne.
A Le Strade Nuovén 16. századi paloták sorakoznak, ez a városrész 2006 óta a Világörökség részét képezi.
A történelmi belváros, a Centro Storico, mely Európa legnagyobbika, óriási és dúsan díszített középkori épületekkel, melyeket egykor a város gazdag kereskedőcsaládjai emeltek, sikátoros utcácskáival várja a látogatókat. A városrész jelenleg bevásárló negyedként funkcionál.
Genova székesegyháza a Via San Lorenzón álló San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo). A francia templomok hatását tükröző templom építését a XII. században kezdték meg. Kincsestárának 1892-ben külön múzeumot is szenteltek, melynek falai és padlója is szürke, köszönhetően a helyi mészkőnek, amiből készültek. Számos későközépkori műtárgy, 16. századi szobor és 20. századi kegytárgy mellett, itt őrzik elkülönítve azt a szent mosdótálat is, melyet a 12. századtól kezdve hosszú évtizedeken át smaragdnak véltek a genovaiak, mi több az Utolsó vacsora egyik rekvizitumának tartottak.
Szállás, nyaralás ár keresés ITT: hotelek, szálloda és apartman árak keresése.
Programok, aktuális események: több nyelvű turisztikai portálon múzeumok, kiállítások, fesztiválok és nagyobb sport események, kirándulások és szórakozóhelyek: www.genova-turismo.it/spip.php?rubrique64, hajókirándulás, és amik valójában érdeklik az itteni embereket. Vásárlás, üzletek és piacok, kereskedők és minden, ami eladó.
Kép ízelítő, tengerparti hangulat, gazdag mediterrán részen:
The post Genova látnivalói, események és vásárlás appeared first on Ezüstszamár: Szállás és utazás blog-fórum.
