A pikáns ízű, kemény sajttal, a parmigianóval (parmezán) Pannában e finomság hazájában köthetik a legbensőségesebb ismeretséget. A közepes nagyságú város éghajlata hűvösebb és frissebb, mint a mocsaras Pó-völgy más településeinek. Panna történetét izgalmas személyiségek népesítik be. A város Napóleon halála után Mária Lujza kezére jutott. Noha a fenséges asszony meglehetősen rossz hírnévnek örvendett, sokat tett Pannáért; utakat és hidakat építtetett, árvaházakat és közintézményeket alapított. Ő hozta létre a Galleria Nazionalét is a 16. századi Palazzo della Pilottában. A palotában működik a Teatro Famese; a színház – itt létesült az első olasz forgószínpad – Palladio alkotása.
Parma fő nevezetessége mégis a Duomo és a hozzá csatlakozó keresztelőkápolna. A kupolát és a főhajót Correggio nagyszerű falfestményei ékesítik. A kortársak dicshimnuszokat zengtek e művekről; Tiziano például azt mondta, ha a dómot feje tetejére állítanák, és megtöltenék arannyal, még ennek értéke sem érne fel a Correggio-freskókéval. Vásári pedig így ír a Mária mennybevételéről: Nemcsak az tetszik elképzelhetetlennek, hogy mindezt ki tudta fejezni kezével, hanem az is, hogy fantáziájával el tudta képzelni a ruhák gyönyörű redőit, s azokat a szép vonásokat, amelyekkel alakjait felruházta.
A ragyogóan helyreállított keresztelőkápolna Benedetto Antelami munkája, aki dús, vörös veronai márványból emelte a nyolcszögletű építményt,s faragta ki a külső és belső tér domborműveit. A templombelsőben kitűnő freskósorozat található. Antelami legelső ismert munkája, a Deposizione (Levétel a keresztről, 1178) a Duóméban látható. A megrendítő alkotást egyetlen márványtömbből faragta ki a művész.
A San Giovanni Evangélista kupoláját Coreggio egy újabb buja szépségű freskója díszíti (kb. 1520-ból). Szent János az apostolok égi seregletére tekint. A templombelsőben még Parmigiano falfestményei sorakoznak.
Amennyiben továbbhaladnak a Via Emilián Piacenza irányában, álljanak meg egy rövid időre Fidenzában ahol szintén megcsodálhatnak egy csodaszép román kori katedrálist. Közvetlenül a város mögött térjenek le az útról Roncole Verdibe. A kisvárosban megtekinthetik Giuseppe Verdi (1813-1901) szerény szülőházát.
1848 forradalmi évében, amikor Károly Albert, Szavoja hercege fegyverbe szólította a népet, Piacenza polgárai tartottak először népszavazást az ország egyesítéséről. Ez a lázadás melletti kiállás kiemelkedő esemény a város egyébként eseménytelen történetében. Piacenza a Via Emilia és a Pó találkozásánál fekszik, és i. e. 218 óta élénk forgalmú kereskedőváros. A római korból semmi nem maradt fent, viszont szép épületek emlékeztetnek a középkor és a reneszánsz idejére. A városközpontban áll a zömök Palazzo dél Commune (Városháza, a nagyközönség előtt zárva), az „Il Gotico”. A város ekkor függetlenséget élvezett a Lombard Liga oszlopos tagjaként, amely megakadályozta II. Frigyes Hohenstauf-uralkodót abban, hogy leigázza Itáliát. Az Il Gotico, amelynek építése 1280-ban vette kezdetét, jó állapotban megmaradt tégla-, márvány- és terrakottaépület. Két jókora barokk lovas szobor posztol előtte, melyek a város 16. századi urait, a Famese hercegeket ábrázolják. A Via Venti Settembre végében áll Piacenza román Duomója. Bár a templombelső meglehetősen komor, a bejárathoz közeli oszlopok festményeit mindenképpen érdemes megtekinteniük.
The post Parma nevezetességei, útleírás, útikalauz magyarul appeared first on Ezüstszamár: Szállás és utazás blog-fórum.