Rimini nevezetességei, látnivalók és útikalauz leírás magyarul idegenvezető helyett:
A nyaralás és szálláshelyek cikk ITT, alább Rimini története és érdekességek magyarul.
Történelme:
Ie. 268-ban az Ariminus folyó szájánál, azon a területen, ahol korábban etruszkok, görögök és gallok laktak, a rómaiak alapították kolóniát Ariminum néven, melyet valószínűleg a közeli folyóról, az Ariminusról (ma Marecchia) kereszteltek el. Rimini afféle védőbástyája volt a rómaiaknak a területre özönlő gallok ellen, s egyben kiindulópontja a további terjeszkedésnek, mely a Padana-síkság felé tört. Rimini közúti csomópontban feküdt, közép és észak-Olaszországot kötötte össze, megnyitva a tengeri és folyami kereskedelmet. A Kr. e. 6. században a gallokhoz került, majd 283-ban latin kolóniaként visszakerült Umbriához, a gall háborúk idején a rómaiakat segítve. A város maga is részt vett a polgárháborúkban, de mindvégig hű maradt a legnépszerűbb pártokhoz és vezetőikhez, elsőként Mariushoz, majd Caesarhoz.
Image may be NSFW.Clik here to view.
Image may be NSFW.Clik here to view.
Rimini számos római császárnak magára vonta a figyelmét, köztük Augustusét és Hadrianusét is. Nagyszerű időszak volt ez a város történelmében, ekkor emelték rangos épületeinek többségét, a Tiberius-hidat, az Amfiteátrumot, valamint Galla Placida a Szent István templomot. Amikor a gótok 493-ban meghódították a várost, az épp Ravennát ostromló Odoacernek, kapitulálnia kellett. A gót háború alatt Rimini számtalanszor gazdát cserélt. Majd a Ravennai Exarchátus részeként, a bizánciak uralkodtak rajta. 728-ban a Lombard Királyság része lett, 735-ben ismételten a bizánciakhoz került. A 13. században Ravenna a Gambacari és Ansidei családok viszályaitól volt hangos. A 14. században emelték városi rangra, területén ekkor számos kolostort és templomot emeltek, mely sok jeles művész számára jelentett munkalehetőséget.
Valójában a Rimini Egyetem ősének 14. századi megszületését is Giotto inspirálta, aki a kulturális eredet kifejeződésének igényével jelentkezett. 1239 és 1528 között kisebb-nagyobb megszakításokkal, melyet Rimini a pápai beavatkozásoknak köszönhetett, a Malatesta család uralkodott a város fölött. A 16. század elején Rimini a Pápai Állam második tartományaként ideiglenes kormányzót kapott. A 16. század vége felé a város főterét, a Piazza Cavourt tervezték újra, amely azon az oldalán, ahol később a Poletti Színházat emelték, már le volt zárva. V. Pál pápa szobra 1614 óta magasodik a főtér szökőkútja mellett. Ugyancsak a 16. században esett át jelentős változásokon az egykori piactérként és tornák helyszíneként ismert nagy tér is, melyet ma a II. világháború végén felakasztott három civil emlékére, a Három mártír terének neveznek. Ekkor emelték a Páduai Szent Antal templomot és az Óratornyot, kialakítva a tér jelenlegi formáját és méretét.
A 18. századig portyázó seregek, földrengések, éhínségek, áradások és kalóztámadások sújtották a várost. Ebben a komor helyzetben és a meggyengült helyi gazdaságnak köszönhetően, a halászat tett szert nagy jelentőségre, ami a helyi struktúrák átalakítását kívánta meg, olyan épületeket létesítettek ekkor, mint a halpiac, vagy a világítótorony. 1797-ben Rimini, Romagna többi tartományához hasonlóan, a franciák kezére került és az Alpoktól délre fekvő (Cisalpin) Köztársaság része lett. A napóleoni kormányzat lerombolta a templomokat, köztük a régi Szent Colomba székesegyházat is. 1815. március 30-án Joachim Murat kiáltványa térítette magához a riminieket, aki egyesülésre és függetlenségre szólította fel az olaszokat. 1845-ben Ribotti kalandorokból álló csapata lepte el a várost kinyilatkoztatva az alkotmányt, melyet hamarosan el is töröltek. 1860-ban Rimini és Romagna az Olasz Királyság része lett. Az első világháború alatt Rimini és környező infrastruktúrája egyik elsődleges célpontjai volt az Osztrák-Magyar Haditengerészetnek. Miután 1915. május 15-én Olaszország hadat üzent, a császári flotta még aznap elhagyta kikötőit, és támadásba kezdett Olaszország keleti partján, Velence és Barletta között. A második világháború alatt bombatámadások záporoztak a városra, végül a görög és kanadai erők foglalták el. 1944-es felszabadulását követően látványos újjáépítési munkálatok kezdődtek a városban, melyek a turizmus robbanásszerű fejlődésére összpontosítva, új, városi valóságot teremtettek. 1989-ben Rimini adott otthont a testépítőket vonzó Mr. Olymipia versenynek is.
Hogy milyen lehetett a város a 19. században, megmutatják a Corso Augustón emelt palotái és a színház, melyet Luigi Poletti neoklasszicista stílusban tervezett, kifejezve az uralkodó osztályok célkitűzéseit. Azonban a város legnagyobb forradalmi lépése, mégiscsak a fürdő és a Kursaal létrehozása volt 1843-ban, mely fényűző társadalmi eseményeknek adva otthont, Rimini idegenforgalmi szimbóluma lett. A rákövetkező néhány évben a tengerparton folytak jelentős építési munkálatok, melyek a „kis villák városává” varázsolták Riminit. A 20. század elején épült meg a part közelében a Grand Hotel, a város első jelentős szállodája, a helyiek csak Öreg Hölgynek nevezik, mely hamarosan a turizmus új jelképévé vált.
Rimini középkori örökségei közé tartozik, a 13. században, eredetileg gótikus stílusban emelt Szent Ferenc székesegyház, ismertebb nevén a Tempio Malatestiano. Később Pandolfo Malatesta óhajára Alberti kezdett a templom átalakításába, a munkálatok azonban sosem fejeződtek be. A székesegyház sírkertjében nyugszik Sigismondo Malatesta és felesége, Isotta is.
A város ókori emlékeinek sorából többek közt Augustus diadalíve emelkedik ki, a közel 10 méter magas és 9 méter széles kapu Kr. e. 27-ben épült. De ide sorolhatnánk a Marecchia folyón átívelő Tiberius hídat is, melyet Augustus császár uralkodása alatt, 14-ben kezdtek építeni, majd 21-ben, Tiberius uralma alatt fejeztek be. A híd ma is összeköti a városközpontot a Borgo San Giulianóval és a Via Emilia és Via Popilia utakon át, északra vezet. Isztriai kőből készítették, öt boltíve hatalmas pilléreken támaszkodik. Vagy a második századból származó Amfiteátrumot, melyet 60 árkádjával, kétsoros lelátójával eredetileg az ősi partvonalra építettek. Ellipszis alakú, tengelye 117 x 88 méter. Arénája alig marad el a legnagyobb római amfiteátrumé mögött, az építmény, akár 15 ezer látogatót is fogadhatott.
San Guilano vértanú temploma ad otthont Veronese híres festményének, mely a szent önfeláldozását tanúsítja. Valamint Bittino da Faenza alkotásainak, melyek a szent életének jelentős epizódjait elevenítik fel. A városháza is büszkélkedhet egy kisebb, de ugyancsak értékes galériával, ahol Bellini festményei mellett Tintorettóét is megcsodálhatjuk. Ugyancsak itt találjuk az 1677-ben alapított könyvtárat, mely értékes kéziratokat őriz. Az 1418-ban épült San Fortunato templom pedig Vasari A bölcsek imádása című festményének ad otthont. A kultúra barátainak egyiket sem szabad kihagyni.
Felkereshetjük Sismondo várát, a Rocca Malatestianát, melyet később börtönként használták. Vagy az 1204-ben épült Palazzo dell’Arengo e del Podestàt a bírói testület és a polgári közigazgatás székhelyét. A 14. században a mindenkori podesta rezidenciája is idekerült. A 16. század végén alakították át. Ahogy az egykori székesegyház, a Santa Colombo harangtornyát sem érdemes kihagyni.
Amint a nap lemegy, Rimini utcái is életre kelnek, az álló nap békésen napozókból estére harsány mulatozók lesznek. Az éjszakai élet különösen pezseg errefelé, ami nem is csoda, elég csak belegondolnunk, a csodaszép tengerpart mentén bárok tucatjainak sora húzódik.
1973-ban Frederico Fellini is itt forgatta híres Amarcordjának egyes részleteit.
Rimini turisztikai portálján: www.riminiturismo.it/CMS2/main.php?lang_index=1: eseménynaptár, múzeumok, étterem ajánló, a környék látnivaló, fakultatív program lehetőségek.
Látnivaló képek:
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Museo della Città, Tempio Malatestiano, Palazzo del Municipio, Teatro Amintore Galli, Roman amphitheatre. Múzeumok (Fellini), templomok, kastélyok és paloták, színház, római amfiteátrum vagy a mesébe illő villák.
Angol leírás: www.lonelyplanet.com/italy/emilia-romagna-and-san-marino/rimini/sights – útikalauz, amiből az átlagos idegenvezetők is dolgoznak.
The post Rimini és környéke látnivalói, nevezetességek appeared first on Szállás, látnivalók és utazás blog-fórum útikalauz portál.